Patócs Lajos egy Hodos melletti tanyán, a Hodosi réten 1926-ban látta meg a napvilágot. Első citeráját nagyapjától kapta, melyen autodidakta módon tanult meg játszani. Már 12 évesen községi rendezvényeken lépett fel. Később sem vetette meg a kultúrát, számos rendezvényen lépett fel, majd 1950-ben a Csemadok hodosi alapszervezetének tagja lett, 1972-től tíz éven keresztül annak elnöke. Ugyanebben az évben alapította citerazenekarát, melyet haláláig vezetett. Együttesével, a Hodosi Citerazenekarral rendszeres résztvevője volt a Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa elnevezésű országos népdalversenyeknek, szervezője az Országos Citeratalálkozóknak. Több alkalommal szerepelt a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepségen, a Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozón, 1980-ban a prágai Spartakiád kulturális műsorában.
Patócs Lajos munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, ugyanis 1986-ban megkapta a Csemadok Központi Bizottsága által adományozott Csemadok Kiváló Népművésze címet, 2005-ben Hodos Község Önkormányzata Pro Urbe díjjal tüntette ki, 2008-ban Tibor Mikuš, Nagyszombat megye elnöke emlékérmet adományozott neki, 2014 januárjában pedig a Csemadok Közművelődési Díját vehette át. Lajos bácsit 2015. május 28-án helyezték örök nyugalomra szülőfaluja temetőjében.

Bukoszky László kisebbségi kormánybiztos, Patócs József és Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke leplezik le a szobrot
Létrehozó: Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet